Az Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza
alapszabálya

egységes szerkezetben

 

I. Általános rendelkezések

1. Az egyház neve: Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza

2. Az egyház székhelye: 4600 Kisvárda, Virágh Ferenc u. 58.

3. Az egyház jellege: Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza jogi személy.

4. Az egyház képviselője: az Egyház szellemi vezetője, Villás Béla.

5.Az egyház alapításának éve: 2005.

6. Az egyház mûködési területe: a Magyar Köztársaság egész terülte és az ország határain túl is.

7. Az egyház szervezeti felépítése:

Az egyház legfőbb szerve a Főpapi Rend, melynek vezetője a spirituális tanító, tagjai pedig az Egyház 4 főpapja és a Szellemi Vezető.

Az egyház szervezetének további felépítése a következő:

a. diakónus papi rend

b. papi rend

c. tanítványok.

 

8. Az egyház ügyintéző és képviseleti szerve

Az egyház képviselője: a spirituális tanító. Az egyház első spirituális tanítója Villás Béla (an.: Gyurina Borbála, címe: 4600 Kisvárda, Virágh Ferenc u. 58.). A képviselő jogosult az egyház nevében jognyilatkozatot tenni, a képviselet során egyedüli aláíróként jár el. A spirituális tanító akadályoztatása esetén helyettesítésére a főpapi rend bármely 2-2 tagja, együttes aláíróként jogosult a szellemi vezető előzetes utasítása alapján.

 

II. Az egyház tevékenysége

9. Az egyház legfőbb feladatának holisztikus világképének oktatását, terjesztését, és az arra rászorulók segítését tekinti. Ennek érdekében építi ki szervezetét, szervezi meg a hit elemeinek oktatását, alakítja ki a gondoskodás módszereit és intézményrendszerét.

10. Az egyház bevételei: az egyház tagjainak adományok, támogatások, kegytárgyak, vallásos tárgyú kiadványok értékesítésből származó bevételek. Az egyház minden tagja anyagi helyzete és szabad döntése alapján támogathatja az egyház mûködését.

Az egyház kiadásai: mûködési költségek, rászorultak támogatása, a hittételek terjesztésével összefüggő költségek.

Az egyház tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok nem felelnek az egyház tevékenységéért. Az egyház céljai megvalósítása érdekében gazdasági és vállalkozási tevékenységet is folytathat.

Az egyház bankszámlája felett a spirituális vezető és a főpapi rend 1 általa kijelölt tagja, akadályoztatásuk esetén a főpapi rend két tagja együttesen jogosult.

 

III. A tagsági viszony

 

11. A tagsági viszony

Az egyház tagja lehet minden természetes személy, aki szabad akaratából úgy dönt, hogy elfogadja az egyház alapelveit, hittételeit. A tagsági viszony a belépési nyilatkozat aláírásával és a spirituális vezető által vezetett tagi névjegyzékbe való bevezetéssel jön létre. A tag bármely más egyháznak is tagja lehet.

 

A tagsági viszony megszûnik: kilépéssel,

törléssel,

kizárással,

a tag halálával.

 

A tag írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet az egyházból.

A spirituális vezető kizárhatja az egyház tagjai sorából azt, aki az egyház érdekeivel ellentétes tevékenységet folytat, különösen, ha az alapszabály rendelkezéseit megszegi, vagy az egyház céljainak elérését akadályozza.

 

12. A tag jogai és kötelességei

Az egyház tagja

  • az egyház tagjainak gyûlésén részt vehet, ott tanácskozási és szavazati joggal rendelkezik
  • kinevezhető az egyház tisztségeire
  • javaslatokat tehet az egyházat érintő bármely ügyben
  • megilletik az egyház által tagjainak biztosított kedvezmények, szolgáltatások.

A tag köteles az egyház céljainak megvalósításában legjobb tudása szerint, az alapszabály rendelkezéseinek betartásával közremûködni.

Az Egyház minden tagjának és vezetőjének kívánatos távol tartani magát a hatalom – és pénzemberek irányított médiában való mindenfajta szerepléstől, megnyilvánulástól.

 

IV. Hitvallás

 

A hit alapja az Istenben való egység létezésének a felismerése, az „amint fent, úgy lent” szervezőelve egyetemességének elfogadása, a „minden egy – egy minden” elvének befogadása, annak felismerése, hogy a dualitás világában az ember célja a transzcendens egység újbóli megvalósítása. Az Istennel való kapcsolat egyedi és egyéni, nem szabályozható és nem előírható, azt mindenkinek magának kell megélnie és megvalósítania. Az egyház célja az, hogy tanításai révén a tudatosság egyre magasabb szintjeire segítse emelkedni tagjait, anélkül, hogy kötelezően előírt rítusokkal mechanikussá tenné a hit megélését. Az egyház célja ezért ennek érdekében a szolgálat, így a magasabb egyházi rendhez való tartozás egyben több kötelezettséggel is jár, a szolgálat egyre magasabb követelményeket támasztó szintjeit is jelenti. Az egyház tanításaiban az emberiség történetének során kikristályosodott, tudás átadása révén az egyház tagjainak saját tudatos önnevelő munkájuk révén kell a magasabb tudati állapotokat elérni és megszilárdítani, hogy ezáltal juthassanak közelebb saját középpontjukhoz, a bennük rejtező Istenhez. Az egyház legfontosabb mûködése ezért ez egyéni és a csoportos szinten megvalósuló tanítás, amely egyrészt a megismert általános transzcendens törvényszerûségek továbbadásán, másrészt a megtapasztalt személyes Isten élményének továbbadásán alapul, és amelyre az egyház tagjainak tanításán kerül sor, melyeket a főpapi és papi rend tagjai vezetnek, mintegy katalizálva, kiszolgálva, felerősítve a tagokban zajló lelki folyamatokat, melyeket aztán a személyes megbeszélések segítenek tovább.

 

13. Az egyház hittételeinek rövid kivonata, a tagok hitvallása:

a. Hisszük, hogy az emberi élet célja a test-lélek-szellem hármassága harmóniájának elérése, s ezáltal a magasabb világokkal, az Istennel való találkozás előkészítése, illetve megélése,

b. hisszük, hogy a jelenkor embere letért spirituális fejlődése kijelölt útjáról, megbontva ezzel a hármasság harmóniáját, következésképp előidézve egyéni szinten a különféle testi-lelki-szellemi betegségeket, társadalmi szinten pedig a nyílt – emberek vagy a természet egyensúlya elleni – erőszak formáit, a szociális feszültségeket, és a közvetlenül tapasztalható anyagi világon túli valóság tagadását vagy semmibevételét hirdető ideológiák és magatartási formák térnyerését,

c. hisszük, hogy ezek az egyéni és társadalmi szinten jelentkező diszfunkciók kiküszöbölhetőek, minden ember visszavezethető a számára kijelölt spirituális fejlődési útra,

d. hisszük, hogy a vallástól, mint a magasabb tudatra ébredés szükségszerû eszközétől, módszerétől vagy e magasabb tudati állapot természetes megnyilvánulási formájától nem lehet eltekinteni e diszfunkciók kiküszöbölése során,

e. hisszük, hogy csak a spirituális értelemben egész-séges, a hármasság harmóniájában elő ember képes önmagára és környezetére pozitív hatást gyakorolni, ezáltal a fizikai világ egészét jobbá és élhetőbbé tenni,

f. hisszük, hogy az előzőekben felsorolt felismerések alapján az egyház eszközeivel és lehetőségei révén minél szélesebb körben célszerû ismertetni, terjeszteni a fizikai valóságon túlmutató spirituális ismereteket és ezáltal minél több ember számára lehetővé tenni a test-lélek-szellem hármassága egész-ségének, harmóniájának helyreállítását.

A fenti hittételeket az egyház rendjeibe (főpapi, papi) tartozó személyek által vezetett szertartások, tanítások, tisztítások során, valamint az egyház tagjainak mindennapi életében mutatott személyes példája, a hittételek megélése révén kell gyakorolni.

10. Az egyház céljai elérése érdekében tagjai, a tanításai iránt érdeklődőket az alábbiakra kívánja rávezetni, a keresés igényét elsősorban, de nem kizárólag az alábbiak felé kívánja irányítani:

1. Az emberiség egységének felismerése.

2. A Föld tisztán tartása és védelme.

3. Az emberi faj létezése értelmének felismerése.

4. Választ kapni arra: honnan jöttünk,

mi itt a célunk,

hová megyünk,

kik vagyunk.

5. Az élet ciklikusságának, de végtelenségének felismerése.

6. Felismerni az emberi fájdalmak, problémák okait, ezáltal megszüntetni azokat.

7. Felismerni a sorsszerûséget, és a szabad akaratot, mint kozmikus alapelvet.

8. Felismerni Jézus Krisztus bölcsességében és filozófiájában az anyagi világ szükségszerûségét, de börtön voltát, majd az ebből való kijutás lehetőségét.

9. Mentális, emocionális és fizikális problémákkal, betegségekkel küzdő embertársaink segítése.

10. Az ima és a meditáció áldásának felismerése.

11. A halált, mint az élet részét elfogadni, és félelem nélkül átélni.

12. Felismerni, megtapasztalni, és megérteni az anyagi világ láthatatlan erőinek létezését, célját, majd alkalmassá válni a legyőzésükre.

13. Elhalt embertársaink (szellemtestvéreink) segítése, a halál pillanatától a szeretet fényébe való érkezésig.

14. Terek, épületek, emberek energetikai tisztítása, majd szeretettel való feltöltése.

15. Az emberiség ősi, és tradicionális bölcsességeinek és tudásának felkutatása, megismerése, megtapasztalása, és tanítása.

16. Az áldás, a szentelés és a keresztelés kegyének megértése, megtapasztalása és spirituális beavatással történő átadása.

17. A gyermekekkel, az elesettekkel való foglalkozás szükségszerûségének megértése, és mûvelése.

18. Minden ember egyenlő misztériumának megértése, megtapasztalása és elfogadása, ezáltal tisztelete, vagyis felismerni a létezés (Mindenség) egységét.

19. A párkeresés, a szerelem, a házasság misztériumának megértése, megtapasztalása, ezáltal az áldás és csoda voltának élvezete.

20. A párkapcsolat mint boldogság, béke és harmónia forrásának létrehozása és megőrzése.

21. A házasságkötés az egyház papi rendje által.

22. A bûnt, a bûnösséget és büntetést, mint nem létező misztériumot felismerni és ezáltal önmagunk feloldását megvalósítani.

23. Az angyalok misztériumának megértése, megtapasztalása és életünkbe invokálása.

24. Az anyagi világot körbeölelő és átszövő asztrál és mentál világ megértése, megtapasztalása és uralása, a kozmikus lénnyé válás útjának lehetősége.

25. A földünkön létező energiák megismerése, megtapasztalása és ellenük való védekezés.

26. Tradicionális, alternatív módszerek tanítása, átadása és használata, melyeknek célja az egészség helyreállítása és megőrzése.

27. A gondolat teremtő erejének felismerése, mások negatív gondolatmintáinak feloldása, pozitív gondolatminták rögzítése.

28. Többszintû oktatási rendszer létrehozása a holisztikus, spirituális, ezoterikus és kozmikus szemléletmód átadása érdekében az egyház filozófiájának kibontása az emberiség közös bölcsességének megismerése, megőrzése és átadása révén, Jézus Krisztus, a Fény Fia, az Istenné vált ember, a tiszta szeretet hordozójának tanítása alapján és védnökségével.

 

V. Az egyház szervezete

 

14. A tagok gyûlése.

A tagok gyûlésén az egyház minden tagja részt vehet. A tagok gyûlését a spirituális vezető hívja összeszükség szerint. A tagok gyûlésének összehívását a tagok 30%-a is kérheti, mely esetben a spirituális vezető köteles a tagok gyûlését összehívni. A tagok gyûlését legalább 15 nappal a kitûzött időpont előtt, írásban interneten az Egyház hivatalos honlapján közzétett hirdetmény útján kell összehívni, a napirend megjelölésével. A tagok gyûlése határozatképes, ha azon a tagok több mint 50%-a jelen van. Amennyiben határozatképtelenség miatt a tagok gyûlése nem megtartható, a megismételt tagok gyûlését ugyanazon a napon 1 órával később kell megtartani, mely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Erre az eredeti hirdetményben utalni kell. A megismételt tagok gyûlésén csak az eredeti napirend tárgyalható.

15. A tagok gyűlése határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A tagok gyûlését a spirituális vezető által jelölt, a tagok gyûlése által elfogadott levezető elnök vezeti. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a spirituális vezető szavazata dönt. A tagok gyûlése két jegyzőkönyv-hitelesítőt is választ a levezető elnök javaslatára. A jegyzőkönyvet a spirituális vezető, a levezető elnök és a hitelesítők írják alá.

16. A spirituális tanító: az egyház egyszemélyi vezetője és képviselője, a főpapi rend tagja és vezetője, aki a magyar jogszabályok értelmében egyházi személynek minősül. Utódját maga nevezi meg. A spirituális tanító tisztsége megszûnik halálával. A spirituális tanító irányítja az egyház mûködését, képviseli az egyházat harmadik személyek előtt, önálló aláírási joggal rendelkezik, gondoskodik az egyház szabályszerû mûködéséről, gyakorolja a munkáltatói jogokat, jogosult utalványozásra.

Kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • a tagok gyűlésének összehívása,
  • kapcsolattartás más társadalmi szervezetekkel, a főpapi rend munkájának irányítása,
  • az egyház főpapi és diakónus papi és papi rendjébe tartozó tagok kinevezése,
  • döntés és intézkedés a főpapi rend ülései közötti időszakban,
  • a főpapi rend gyûléseinek összehívása, vezetése,
  • az egyház gazdálkodásának irányítása,
  • éves beszámoló készítése,
  • az egyház feloszlatása,
  • más egyházzal való egyesülésének és szétválásának elhatározása,
  • minden olyan feladat ellátása, amelyet a hatályos magyar jogszabályok a spirituális vezető hatáskörébe utalnak.

 

17. A főpapi rend az egyház legfőbb szerve: a spirituális tanítóból és további 4 tagból áll, akiktanácsaikkal segítik a spirituális tanító munkáját, a spirituális tanító irányításával közremûködnek a papi rend létrehozásában, mûködésében. Tagjait a spirituális tanító nevezi ki határozatlan időtartamra az egyház tagjai közül. Szükség szerint de évente legalább egyszer ülésezik. Az üléseket a spirituális vezető hívja össze. A főpapi rend határozatképes, ha tagjainak 2/3-a jelen van. Határozatait szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a spirituális vezető szavazata dönt. Minden tagnak egy szavazata van. A főpapi rend üléseiről jegyzőkönyv készül, melyet az ülésen résztvevő minden főpap és a spirituális vezető is aláír. A főpap tisztsége megszûnik felmentésével, halálával, a tagsági viszonya megszûnésével vagy lemondásával. A főpapi rend tagjainak felmentésére a spirituális tanító jogosult. Ha a főpapi rend tagját spirituális tanító utódjának nevezi ki, helyette ezzel egy időben új főpapot is köteles megnevezni. A spirituális tanító akadályoztatása esetén helyettesítésre, az egyház képviseletére a főpapi rend 2-2 tagja, együttes aláíróként jogosult a spirituális vezető előzetes utasítása alapján.

A főpapi rend kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az éves költségvetés elfogadása,
  • a spirituális tanító beszámolójának elfogadása,
  • a taggyûlés összehívásával, mûködésével kapcsolatos előkészítő és szervező tevékenység,
  • az egyház gazdálkodásával kapcsolatos döntés előkészítő munka,
  • minden olyan eljárás, amely nem tartozik a taggyûlés, vagy a spirituális vezető kizárólagos hatáskörébe.

18. A diakónus papi rend: a főpapi rend és a papi rend között található, feladata a főpapok segítése. Tagjait a spirituális tanító nevezi ki a főpapi rend legalább 3 tagjának ajánlása alapján határozatlan időtartamra. A diakónus rend tagjainak felmentésére a spirituális tanító jogosult. A diakónus pap kinevezése megszûnik felmentésével, halálával, tagsági viszonya megszûnésével, lemondással, vagy akkor, ha a spirituális tanító főpappá nevezi ki.

19. A papi rend: feladata az egyház tagjainak tanítása, segítése és védelme, az egyház filozófiájának megismertetése az erre kész emberekkel. Tagjait a spirituális tanító nevezi ki határozatlan időtartamra a főpapi rend ajánlása alapján, az egyház tagjai közül, ő jogosult a felmentésükre is. A pap kinevezése megszûnik felmentésével, halálával, a tagsági viszonya megszûnésével, lemondásával vagy akkor, ha főpappá diakónus pappá vagy spirituális vezetővé nevezik ki.

20. A főpapi, diakónus papi, papi rend tagjainak együttes feladata az egyház mûködéséhez szükséges feltételek megteremtése, biztosítása, fenntartása. Az egyház magasan kvalifikált, a hittételeket tökéletesen ismerő tagjai közül kerülnek ki, speciális hitoktatói-hittérítői tevékenységet végeznek.

A papi tevékenység minden megnyilvánulása titoktartási kötelezettséggel jár. Ezen titkok, történések kizárólag az Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza szellemi vezetőjével oszthatók meg.

A papi tevékenységet végző személyek a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban megjelölt feltételek teljesülése esetén minősülnek a hatályos magyar jogszabályok szerint egyházi személynek.

21. A tanítványok: az egyház azon tagjai, akik nem papok, diakónus papok, főpapok, illetve, aki nem spirituális tanító. Az egyház tagja lehet bárki, aki az alapszabály rendelkezéseit, az egyház hittételeit elfogadja, a belépési nyilatkozatot aláírja.

 

VI. Záró rendelkezések

 

22. Az alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében az 1990. évi IV. tv. és a Ptk. rendelkezései az irányadók.

Jelen alapszabályában nem részletezett feladatokat, jogokat és kötelezettségeket az egyház Szervezeti és Mûködési Szabályzatában foglaltak határozzák meg.

23. Az alapszabályt a 2005. május 29-i egyházalapító gyûlés elfogadta, rendelkezései e naptól lépnek hatályba. Az alapszabályt a 2006. február 05-i tagi gyûlés, majd a 2010. december 28-i tagi gyûlés módosította.

Királyhelmec, 2010.12 .28.

 

Villás Béla
Spirituális vezető
Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza